"Aztán kipukkadnak, mint a... Buborékok!"

Csiky Gergely idestova már több, mint 130 éve írt, három felvonásban játszott vígjátéka – némileg átírva – meglepően korszerű darab még ma is. Mohácsi István és Mohácsi János változata, a Radnóti Miklós Színház társulatának előadásában rettentő jókedvre deríti a színház közönségét.

 

bubi6.jpg

Nem véletlen, hogy szomorú komédiaként tartjuk számon ezt a színdarabot. Az előadás bővelkedik a komikus elemekben, mint a helyzetkomikum vagy az ügyes szójáték, ám ezek semmiképpen sem vonják el a figyelmet a történet valódi, egészen komoly mondandójáról – ami mind a XIX. században, mind napjainkban egészen aktuális. A legelejétől fogva kellemes, vidám hangulat lengi be a színházat. Rögtön az elején jókat derülhetünk Róbert (Adorjáni Bálint) és Ignác (Gazsó György) apa-fia beszélgetésén, mikor is Róbert megpróbálja rábírni nagy kártyajátékos édesapját, hogy fizesse ki a számláit, ugyan is épp elúszott a pénze a lovin. Azt azonban ő sem tudja, hogy Ignác szintén rengeteg pénzt vesztett kártyán, így neki sincs már pénze, sőt, a ház sem a sajátjuk már. Ezt a kilátástalan, ám de komikusan bemutatott helyzetet a népes család női tagjai (Kováts Adél, Szávai Viktória, Móga Piroska és Andrusko Marcella) egyre tovább karikírozzák. A kissé kétségbeejtő alaphelyzet után jó vígjátékhoz híven konfliktus konfliktus hátán jelenik meg a darabban.

bubi5.jpg

A civakodás egyik fő oka – mint sok más darabban, és a való életben is – a szerelem, illetve a féltékenység. Szidónia, az ötgyermekes családanya (Kováts Adél) célja, hogy mind a három lányát sikeresen férjhez adja, ha lehet, akkor jó származású fiatalemberekhez. Mindhárom leány történetében van valami valósághű. Aranka (Móga Piroska) – a legfiatalabb lévén – naiv még, de halálosan szerelmes Chupor Aladárba (Szabó Kimmel Tamás), aki azonban nem viszonozza érzéseit. A középső testvérnek (Andrusko Marcella) anyja már kiszemelt valakit, azonban az ő szíve valaki máshoz húzza. A legidősebb nővér (Szávai Viktória) pedig épp hozzáment Rábay Miklós osztálytanácsoshoz (Pál András), ám házassága nem épp a legideálisabb. Nem csoda, hogy mind a három kisasszony nehezen találja meg párját, hiszen szüleik házassága sem példaértékű. A harminckét év során, amit a házasságban töltöttek, kihunyt a tűz köztük: már csak a kifizetetlen számlák maradtak nekik.

bubi1.jpg

A történet két mozgatórugója közül az egyik a féltékenység. Mindenki féltékeny. Egyesek kimutatják, mások magukba fojtják. Ebben a történetben Rábay osztálytanácsos úr a féktelen féltékenység megtestesítője. Nem tűri, hogy egy másik férfi a becses feleségének udvarol, ám a kirohanásai – a verekedés, a kiabálások – is komikus szituációként tárulnak elénk. Rábay úr karaktere áll talán a történet kellős közepén, hiszen ő köti össze a cselekmény két fő tényezőjét: a féltékenységet és a korrupciót. Ő a féltékeny férj, és mindenki őt (és a családját) igyekszik lefizetni, hogy megnyerjenek egy bizonyos pályázatot.

bubi2.jpg

Ahogy száz évvel ezelőtt, úgy a mai világban is lejátszódhat a történet, a hitelessége teljes mértékben megmarad. Napjainkban kik jutnak egyről a kettőre? A válasz egyszerű: az erkölcstelen emberek. Hogyan? Megvesztegetéssel, korrupcióval, csalással. Kacaghatunk akármennyit a három óra hosszú színdarab kínos vagy épp nevetséges jelenetein, a valóság akkor is ott van végig a szemünk előtt. Nem a darab valósága, hanem napjainké. Rögtön csendbe borul a nézőtér, ahogy Hámor úr (Márton András) a demokráciáról és a pénzzel való ügyeskedésről beszél. Arra a néhány percre, azt hiszem, mindenki elgondolkodik az elhangzottak valóságalapján. A történetben megjelenő felszínes vidámság csak egy kiegészítés a ténylegesen komoly létfontosságú problémákhoz, amikre talán csak az előadás után gondolunk, hazafele menet.

bubi4.jpg

A teljes mértékben életszerű helyzeteken, valós problémákon és ténylegesen lejátszódhatott beszélgetéseken kívül van a színdarabnak egy kicsivel abszurdabb vonatkozása is, ami egyetlen színpadi kellékben nyilvánul meg igazán: a kőoroszlánban. Egy felvonáson keresztül a színtéren van a Róbert által elcsent kőszobor. Azt gondolnánk, csak a komikum kedvéért került be a képbe, hiszen a szavak, amiket az idősebbik fiútestvér intéz a szoborhoz, kétségtelenül nevetésre kényszerítik az embert. Ám kicsivel később fény derül a kellék egy komolyabb szerepére, ami már kevésbé mulatságos.

bubi3.jpg

Akármennyire is régi színdarabnak számít a Buborékok, hihetetlenül aktuálisnak érezhetjük, nem számít mikor van lehetőségünk megnézni. A történet sokszínűségének köszönhetően mindenki találhat egy-egy szereplőt, akit magához közel állónak érez, akinek a problémáit jószerivel közvetlenül átérzi. Minden megvan ebben az előadásban, ami egy élvezhető komédia hozzávalója: átgondoltan megírt szöveg, komikus helyzetek tömkelege, csattanók – de még mennyi! - és egy összeszokott társulat.

 

Fotók: Radnóti Miklós Színház

Pálla Orsi