Selyemcipő


2018.feb.16.
Írta: selyemcipo Szólj hozzá!

Az emészthető Bánk bán

Ki gondolta volna, hogy egy csapat egyetemista és a nem éppen könnyű „nagy magyar nemzeti drámánk” találkozásából ilyen jó dolog sülhet ki? A Kaposvári Egyetem színinövendékei (pontosabban a Cserhalmi-osztály) és Vidnyánszky Attila valami olyat hoztak létre, ami nagyon remélem, hogy számos előadást…

Tovább

Az emberi gyarlóság (nem létező) határai

Az időszámításunk előtti V. századi Görögországban vagyunk: van egy szerzőnk (Euripidész), hét szereplőnk (két istennő, egy szolga, egy dajka és a háromtagú királyi család) és egy témaháromszögünk (a helytelen szerelem, a szégyen és a bosszú). Ezen a ponton meg is van a dramatikus alapunk…

Tovább

Assisi Szent Ferenc? Bozsik Yvette? Micsoda?

„Az Úr komédiásai”… „Képek Assisi Szent Ferenc életéből”… Ezeket a címszavakat olvasva vagy felkelti a néző érdeklődését a Nemzeti Színház legújabb előadása, vagy egyszerűen tovább böngészi az internetet, vagy az újságot az olvasó. A címből – jogosan – rögtön egy szakrális előadás képe jelenik meg…

Tovább

Fehér Tibor: "Én alkotni akarok, értékeket adni, művészi munkát csinálni és dolgozni, nyugodtan."

Fehér Tibor. Huszonnyolc évesen ő a Nemzeti Színház Cyrano-ja, Csongorja, Lysanderje, Laurenz-e, Arnostekje, Ataulfja és Mikije, számos sorozatban szinkronizál, most pedig egy tévésorozatban is megmutatta magát. Szót ejtettünk a szinkronról, a forgatásról, a Nemzetiről, és az évadbeli…

Tovább

"A magyar dagonyából is látni az eget."

A Nemzeti Színház több, mint három óra hosszú Boldogságlabirintusát nem könnyű megemészteni. Az előadás eleje (mondjuk az első felvonás) kicsit vontatottnak tűnik, de azt egészen biztosan állíthatom, hogy a végén összeáll majd a kép, és a fejünkben ide-oda cikázó gondolatainkkal lépünk ki az…

Tovább

Csongorok és Tündék (Nemzeti Színház – Átrium Film-Színház)

Vörösmarty Mihály majdnem kétszáz évvel ezelőtt írt színműve, a Csongor és Tünde a magyar színházak közkedvelt darabja, előszeretettel mutatják be minden évadban mind a városi nemzeti színházak, mind független társulatok és diákcsoportok. Néhány nap különbséggel láttam két Csongor és Tündét. A…

Tovább

"A földön én ilyen sorsot találtam: Örökké súgtam, s mindig hátul álltam." - Cyrano de Bergerac

Edmond Rostand a XIX. század legvégén megírt színműve, az eredetileg ötfelvonásos Cyrano de Bergerac fontos eleme az egyetemes drámairodalomnak, ugyanakkor a magyarországi színházak meglehetősen csínján bánnak a darabbal. Például Csehov Sirályával ellentétben (amit évadonként legalább kétszer…

Tovább
süti beállítások módosítása