A Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színművész hallgatói legutóbbi vizsgaelőadásukban (A Nyilas Mihály-affér) egy jól ismert Móricz Zsigmond-témát dolgoznak fel: a kis Nyilas ellopott reskontójának történetét.

Mivel Nyilas Mihály története legelőször regényként került kiadásra, sokszereplős történetről van szó, ami javarészt megmaradt a színműben is. A több, mint harminc szerep tizennégy színész közt került felosztásra, így mindegyikük (kivéve Nyilas Mihályt – Figeczky Bence) legalább két szerepet játszik. Az előadás központjában Nyilas van. Ő megközelítőleg végig a színpadon van és nagyszerűen játssza az ártatlan debreceni kisdiákot, aki hirtelen a felnőttek cudar világába csöppen. Legtöbbször rengeteg szereplő van egyszerre a színen – például az osztályteremben játszódó jeleneteknél, valamint a tanári tanácskozásnál –, így az egész színpad mozog. A fiatalok szájából – teljesen hitelesen – elhangzó, Lőkös Ildikó által megírt szövegnek több forrása van: elsősorban a Légy jó mindhalálig című regény és színmű, Háy János átírása, valamint Móricz személyes írásai.

Máté Gábor rendezésében nem használ sok díszletet, csupán egy iskolai padot, egy lámpát és néhány faszéket. Ezek a díszletelemek többletjelentéssel bírnak, például ha az első két szék előrébb van húzva és fel van gyújtva a lámpa, akkor a jelenet az öreg Pósalaky úrnál játszódik. Ha a székek szép sorban vannak, a pad pedig elől, akkor az osztályteremben vagyunk stb. A viszonylag gyors helyszínváltásokat elsősorban nem a díszlet átalakulása jelzi, hanem a szereplők cserélődése és legtöbbször maguk a színészek alakítják át a színpadot az adott jelenet közben.

Az alapjában véve hagyományosan, megszokott módon színre vitt dráma egy ponton mégis modernnek és szokatlannak hat. Ezt az újszerűséget a videobevágásoknak köszönhetjük, amiket egy-egy jelenet közt vetítenek ki a színpad hátsó felén álló fehér falra. A kivetített felvételeken az osztály tagjai vannak egyenként, immár felnőtt korukban és „a jövőből üzennek” a nézőknek, akik így megtudják mi is lett valójában a debreceni kisdiákokból néhány évtizeddel később. Az előadást egy Móriczról készült felvétel zárja, a kiürült színpadról már csak az ő üzenetét halljuk, mielőtt lemegy a függöny.

A rengeteg kacagtató jelenettel, egy felnőtté válás történetével, a „filmes” bevágásokkal és a sokszínű színészekkel ennek a klasszikus történetnek ezt a feldolgozását mégiscsak megjegyeztem magamnak.

Fotók: Ódry Színpad

Pálla Orsi