Shakespeare Lear királya Alföldi Róbert rendezésében, valamint a Radnóti Miklós Színház társulatának előadásában egészen új értelmet nyert. Megvolt benne minden, ami egy Alföldi-darab kihagyhatatlan alkotórésze: brutalitás, humor, erőszak és téboly.

Mivel a Radnóti Színház a mű Nádasdy Ádám-féle, új fordítását használja, ez még aktuálisabbá teszi a szöveget és a darab mondanivalóját. A hatalom megszerzése, megtartása és elvesztése örök érvényű kérdés, és Shakespeare itt pontosan erre helyezi a hangsúlyt. A végtelenül komoly téma mellett a dráma során a humor is szerephez jut. Cordelia (Sodró Elza) naivitása, Edmund (Pál András) közjátékai és a néha már-már groteszk jelenetek mosolyt csaltak a nézők arcára. Az Edmund szájából néhol elhangzó belső monológokból a nézőnek olyan érzése lehet, mintha maga a rendező állna a színpadon és magyarázná a helyzetet, vagy egészítené ki a történetet.

A színpadkép egyszerű: egyetlen hatalmas étkezőasztal a díszlet, és a színpad minden oldaláról ajtók nyílnak. A fehér, már-már leomló falak a család hamarosan bekövetkező szétesését sugallják. A szétszedhető- és nyitható asztal praktikus – és igen fontos – része a darabnak: ennek a darabokra cincálása a család tönkremenetelével egy időben történik. A kevés díszlet miatt nagyobb figyelmet kap a fény és az azzal való játék: hol a csillár ég, hol fénybe borul az egész színpad, hol teljesen elsötétedik.

Alföldi rendezéséhez méltóan színültig van az előadás groteszk, agresszív és bizarr jelenetekkel. Ezeknek a jeleneteknek igen is helyük van a darabban, de az előttük húzódó több másodperces – kissé hatásvadász – szüneteknek nincs. Ezzel csak azt érik el, hogy a néző a kelleténél jobban is megijedjen. Némely dialógusban szükség van szünetre, de nem fél perc hosszúságúra, hogy az alatt is a mögöttem ülő idős úr szuszogását hallgassam. Ezeket a hideg csendeket legtöbbször meglepő, vagy megrázó jelenetek követik. Mindenképpen csodálkozást, sőt meghökkentettséget vált ki a nézőből, ahogy Edgar (Szatory Dávid) az asztal tetejére felpattanva főzelékkel keni be egész testét, majd távozik; ugyanígy, mikor maga Lear (László Zsolt) ugrik az asztalra és anyaszült meztelenül kezd fel-alá rohangálni; de azt sem nézhetjük teljes nyugalommal, ahogy Gloucester gróf (Schneider Zoltán) szemeit – szó szerint – kikaparják.

A néhol kicsit túlzott brutalitással bemutatott jelenetek mellett ez a Lear király feldolgozás mindenképpen megnézendő! "Egy dolgunk maradt: a gyászolás" zárja le az előadást Albany (Gazsó György), mielőtt a színdarab épp úgy fejeződik be, mint ahogy elkezdődött: egy családi étkezéssel – egy nüansznyi különbséggel.

Fotók: Radnóti Miklós Színház

Pálla Orsi