Selyemcipő


2018.feb.16.
Írta: selyemcipo Szólj hozzá!

Az emészthető Bánk bán

Ki gondolta volna, hogy egy csapat egyetemista és a nem éppen könnyű „nagy magyar nemzeti drámánk” találkozásából ilyen jó dolog sülhet ki? A Kaposvári Egyetem színinövendékei (pontosabban a Cserhalmi-osztály) és Vidnyánszky Attila valami olyat hoztak létre, ami nagyon remélem, hogy számos előadást…

Tovább

"[...] annak, ki tűzhelyet, családot, már végképp másoknak remél." // Mondjad, Atikám! //

Eddigi huszonkét évem alatt (na jó, vegyünk ebből mondjuk tizenöt évet, amióta nagyjából fogalmam van a színház szó jelentéséről) hozzászoktam, hogy a katarzis – abban az esetben, ha egyáltalán van – az előadás végén következik be. Esetleg, ha a rendező valamit nagyon jól csinál, lehet a közepén is…

Tovább

Az emberi gyarlóság (nem létező) határai

Az időszámításunk előtti V. századi Görögországban vagyunk: van egy szerzőnk (Euripidész), hét szereplőnk (két istennő, egy szolga, egy dajka és a háromtagú királyi család) és egy témaháromszögünk (a helytelen szerelem, a szégyen és a bosszú). Ezen a ponton meg is van a dramatikus alapunk…

Tovább

122 évet vártunk a Vígszínház Hamletjére. Megérte?

A színházművészet végtelenül szubjektív terület. Ennél fogva természetesen nem nyilatkozhatok mindenki nevében, de a magam – és közeli környezetem – nevében egészen bizton állíthatom: megérte. Százhuszonkét év hosszú idő, ami rengeteg lehetőséget rejt arra, hogy egy tüzetesen végiggondolt, hibátlan…

Tovább

Elszakadt sátor nélkül is élménydús tíz nap – a 27. Művészetek Völgye Fesztiválról

Egy év után végre újra visszatérhettem a három Veszprém megyei falucskába. Kicsit féltem, hogy a tavalyi fesztivállal túl magasra tettem a mércét, mert hihetetlen jó volt minden: a hangulat, a programok, a társaság. Hál’Isten ez a félelmem nem igazolódott be, az idei tíz nap is épp oly élménydús és…

Tovább

Ember Márk: "Elmegyek almát szedni."

Kíváncsi voltam, milyen lesz a Színház- és Filmművészeti Egyetem jelenleg végzős színész hallgatójával interjúzni. A színpadon látottak alapján tanácstalan voltam: Vajon közvetlen lesz? Vagy azért tartja a távolságot? Mindenesetre meg voltam lepve, hogy szakított rám időt a külsős gyakorlata és a…

Tovább

"Véssük ide ma fel, hogy megmarad ez a hely, vagy egyszer belehalunk"

A Vígszínháznak nem egyszer sikerült már éveken – évtizedeken! – át tartó sikereket elérnie egy-egy előadásával (gondoljunk csak A dzsungel könyvére). A jóslatok szerint a 2016 novemberében bemutatott A Pál utcai fiúk című zenés darab is hasonló jövő elé nézhet. Mit ne mondjak, a jegyfoglalások…

Tovább

Assisi Szent Ferenc? Bozsik Yvette? Micsoda?

„Az Úr komédiásai”… „Képek Assisi Szent Ferenc életéből”… Ezeket a címszavakat olvasva vagy felkelti a néző érdeklődését a Nemzeti Színház legújabb előadása, vagy egyszerűen tovább böngészi az internetet, vagy az újságot az olvasó. A címből – jogosan – rögtön egy szakrális előadás képe jelenik meg…

Tovább

"A magyar dagonyából is látni az eget."

A Nemzeti Színház több, mint három óra hosszú Boldogságlabirintusát nem könnyű megemészteni. Az előadás eleje (mondjuk az első felvonás) kicsit vontatottnak tűnik, de azt egészen biztosan állíthatom, hogy a végén összeáll majd a kép, és a fejünkben ide-oda cikázó gondolatainkkal lépünk ki az…

Tovább

"Én is Karamazov vagyok!" ... "Az fasza."

Hány réteget lehet egy orosz regényről vagy drámáról lehúzni? Rengeteget. Minden kőszínház biztos sikernek veszi, ha egy Csehov, egy Gorkij vagy egy Dosztojevszkij művet tűz műsorra – és ez az előrejelzés általában be is jön. Valami oknál fogva a magyarok (főleg az intellektüelek és azok, akik annak…

Tovább
süti beállítások módosítása